Pozitív 10: A független sajtónak kell bemutatnia a valós járványhelyzetet, amit a kormány el akar hallgatni

A kínai városban terjedő rejtélyes betegséget nem a visszatérő SARS-vírus okozza - ez volt a címe az első cikknek, ami a 444-en megjelent a 2020-as koronavírus járványról. Január 5-én tette be Horváth Bence kollégám, vasárnap délutáni ügyeletben, és nagyjából ennek megfelelő érdeklődés követte a hírt, a cikket tízen lájkolták a Facebookon. Ma már nehéz visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a járvány még annyira nem volt hír, hogy a hétvégi ügyeletes is talán csak azért rakta be, mert nem talált semmi érdekesebbet. Nem sokkal Bence cikkének megjelenése után a járvány ugyanis eluralta a világ sajtóját, Az újságíróknak, szerkesztőségeknek ki kellett  kielégítenie a soha nem látott olvasói híréhséget, meg miközben a korábbinál sokkal kevesebb volt az elérhető és megbízható információ, a válság miatt pedig komolyan megcsappant a médiacégek bevétele. Ráadásul Magyarországon a kormány a járványt is arra használja ki, hogy tovább hadakozzon a sajtóval, és ahogy egyik járványhullám jön a másik után, az emberek frusztrációjának egy része is a sajtón csapódik le. 

 

A Pozitív podcastsorozat mai adásában egy kicsit a magunkkal foglalkozunk, vagyis azzal, hogy hogyan kezelte és kezeli a járványt a sajtó, milyen új feladatokat, felelősségeket és kihívásokat jelent a koronavírus az újságíróknak és hogyan hatott a járvány okozta válság a magyar médiapiacra. 

 

Az adás első felében Haszán Zoltán kollégámmal, a 444.hu szerkesztőjével beszélgettem, aki egy éve szinte minden napját a járványügyi adatok böngészésével kezdi, és aki, Szurovecz Illéssel együtt összefogja a koronavírus-járvány alakulásával és a kormányzati reakciókkal kapcsolatos anyagainkat. Zoltán ráadásul egy jó ideje újságíróból amolyan járványügyi közszolgáltató adatközlővé is átalakult, a 444 koronavírus oldalán ugyanis napi szinten olyan, a járvány alakulásának megértésében kulcsfontosságú adatokat számol ki és frissít grafikonokon, amelyeket a kormány, valamiért, nem hajlandó közölni. Az interjúban sokat beszélgettünk arról, hogy miért alakult ki ez a helyzet, vagyis hogy miért van az, hogy a magyar kormány olyan alapadatokat tart vissza, amelyeket semmilyen más országban nem titkosak. Az Orbán-kormány a tőle független sajtót is megpróbálja behúzni a járványkezelés kapcsán kreált politikai konfliktusokba, azzal vádolva például a 444-et, hogy direkt úgy válogat a járványügyi adatokból, hogy rossz fényben tüntesse fel a kormányt. Zoltán szerint viszont nem arról van szó, hogy a független sajtó a kormánnyal próbálna viaskodni, csak a valóságot próbáljuk bemutatni. Ezi viszont eltér attól, mint amit a kormány mutat. 

 

A járványban nemcsak azzal kell megküzdenie a sajtó egy részének, hogy a kormány elhallgat információkat, majd hazugsággal vagy valami még rosszabbal vádolja a médiát, hanem azzal is, hogy a koronavírus okozta válság miatt a médiavállalatok bevételei is nagyot csökkentek. Adásunk másik vendége, Urbán Ágnes médiakutató, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense kiszámolta, hogy a kormánypárti sajtót természetesen nem érintette ilyen rosszul a válság, a kormány ugyanis a járvány alatt is nagyon sok pénzt csatornázott ezekhez a médiavállalatokhoz, ezzel tovább torzítva a magyar médiapiacot. Viszont még így is úgy érezte a kormány, hogy bővíteni kell a Fideszhez hű, de legalábbis nem kritikus sajtó elérését, ez vezethetett például ahhoz, hogy a járvány alatt, részben arra hivatkozva a kormánypárt elfoglalta az Indexet. 

Urbán Ágnessel arról is beszélgettünk, miközben a járvány alatt sokkal többen olvastak újságot, sok olvasó a sajtóra vetíti ki a járvány miatti frusztrációját. Viszont szerinte aki azzal vádolja a sajtót, hogy anyagi érdekből fújja föl a járványveszélyről szóló híreket, az teljesen félreérti a média működését.