Pozitív 9: Orbán a járványt is be tudta illeszteni a populista mítoszba

Napokra vagyunk annak az évfordulójától, hogy az első koronavírusos fertőzötteket regisztrálták Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy a magyar kormány már több mint egy éve kell hogy szembenézzen a ténnyel, hogy egy globális, egy évszázada nem látott és elég kiszámíthatatlan egészségügyi válsággal, valamint az ezt kísérő társadalmi és gazdasági válsággal kell megbirkóznia. 

A Pozitív mai adásában ezért három politológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan is lehet értelmezni és értékelni az Orbán-kormány elmúlt egy évét, azt, hogy hogyan állt a koronavírus-járványhoz, hogyan kormányozta eddig át az országot ezen a történelmi jelentőségű válságon és hogy sikeres volt-e a járvány kezelése és a saját hatalmi céljai szempontjából.

Bartha Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy vajon a populista vagy a liberális demokrata rendszerek tudták jobban kezelni a koronavírus-járványt. Bartha és kutatótársai szerint a populista kormányoknak vannak bizonyos előnyei, amelyek segítették a járvány kezelését, az ilyen kormányok, mint a lengyel vagy a magyar például amúgy is állandóan válságok kezeléséről beszél és szereti ezt a pózt, a társadalmi párbeszéd és egyeztetés mellőzése pedig gyorsabb reakciót enged meg ezeknek a rendszereknek. Hosszabb távon viszont a liberális rendszerek valószínűleg jobban tudják kompenzálni a járvány és az azt kísérő válság veszteseit. 

Illés Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az Orbán-kormány viszonylag hamar rájött arra, hogy hogyan lehet a járvány kérdését behúzni abba a politikai logikába, amiben kényelmesen tud működni, beépítette a populista mítoszba, így a saját hatalmi céljaira ki is tudta használni a válság okozta lehetőségeket. 

Szűcs Zoltán Gábor szerint viszont a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz. 

A témában Illés Gábor Körösényi Andrással és Gyulai Attilával közös tanulmányát, valamint  Bartha Attila Kopasz Mariannával és Takács Judittal közösen írt cikkét a 2020 végén megjelent a Vírusba oltott politika című könyvben lehet olvasni, amelyet Körösényi András, Szabó Andrea és Böcskei szerkesztett. Szűcs Zoltán Gábor pedig a Mérce.hu-n írt cikksorozatot a témában, gondolatait pedig az Ellensúly folyóiratban megjelent cikkében összegezte.